A bundaügyekhez lassan kezdünk hozzászokni, akárcsak annak idején a Szomszédokhoz. Ha sikerül a szinte lehetetlennek tűnő vállalkozás és minden tippmix-huszáron rajtaüt a rendőrség az illető penthouse-ában, kirángatja a fizetős lányok karjai közül és egy biztonságos cellába kíséri, szinte hiányozni fognak az erről szóló hírek. A cél nyilvánvalóan nem más, mint úgy ráijeszteni a jónépre, hogy a jövőben a bwin logó látványától is jajgatva szaladjanak vissza az erőnléti edzőhöz extra edzéstervet kérni. Példát statuálni a legsikeresebben talán Aczél Zoltánnal sikerült, amikor az egykor még a válogatott mellett dolgozó edzőt egy vidám Magyar Kupa-mérkőzés (Videoton-Haladás, 2011. november 30.) befejezése után közvetlenül, a játékosok és a nézők szeme láttára verték bilincsbe:
A Nemzeti Nyomozó Iroda ambiciózus legényei nyilván attól tartottak, hogy a lefújás után Aczél a parkolóba rohan és lángvörös Lamborghinibe pattanva Las Vegasba száguld, zsebében a 2009. május 31-i Zalaegerszeg-Siófok meccs elcsalásáért kapott 4000 euróval. Miközben a többi előállított balfék, aki Ligakupa-meccsek manipulálásával próbálta előteremteni a lízingautó törlesztőjét, megúszta egy pár soros, személyes adatainak védelmét a körülményekhez képest tiszteletben tartó újságcikkel, Aczél Zoli abban a kegyben részesült, hogy ő lett a bundabotrány arca. A legújabb vele készült interjúban így nyilatkozik a másodosztályú Szigetszentmiklósnál kapott megbízatásával kapcsolatban:
kérdés: Szigetszentmiklósról két nappal a kinevezése után távozott a csapatot ért támadásokra hivatkozva. Mi történt pontosan?
A.Z.: Nem szívesen beszélek erről az ügyről, azzal együtt, hogy továbbra is minden elismerésem az ügyvezető Potoczki Tamásé, aki, ismerve a múltamat, maximálisan bízott bennem. Sokáig beszélgettem vele, mire úgy döntöttem, hogy elvállalom.
kérdés: A közelmúlt eseményei alapján nem teljesen világos, hogy az eltiltása majd a felmentése után milyen feltételekkel dolgozhat a magyar fociban?
A.Z.: Tavaly megszűnt ellenem a fegyelmi eljárás, visszakaptam az edzői licencemet, viszont nem ülhetek le a kispadra az MLSZ rendezvényein. Egyébként ez jog- és alkotmányellenes, miután egy magyar állampolgárt kizárólag a bíróság tilthat el attól, hogy dolgozzon.
Az Alk… elnézést, Alaptörvény, XII. cikke valóban kimondja, hogy mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. Ezt az alapjogot abban az esetben lehet korlátozni vagy megvonni, ha valakivel szemben a Btk. a foglalkozástól eltiltás büntetését rendeli alkalmazni. Aczél ügyében még várunk a jogerős bírósági ítéletre, egyelőre az ártatlanság vélelmének megfelelően elvileg szabadon vállalhat munkát bárkinél, aki hajlandó őt foglalkoztatni.
A büntetőjogi felelősséget és a fegyelmi felelősséget azonban nem árt élesen elválasztani egymástól. A sportról szóló 2004. évi I. tv. 12. §-a kimondja, hogy a sportszövetség sportfegyelmi eljárást folytat le a versenyzővel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi. Az MLSZ Fegyelmi Szabályzatának 32. § (2) bekezdése szerint pedig felfüggeszthető a labdarúgó játékjoga, illetve a sportszakember sporttevékenységének a folytatása a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban is. Az MLSZ tehát fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén indított fegyelmi eljárás kezdetén bármikor dönthet úgy, hogy még a serdülő „B” csapat edzésének tíz méteres körzetében sem akarja látni a gyanúsítottat.
Eddig minden tiszta sor, ugyanakkor az ügy meglehetősen kusza jogforrási hátterébe (és akkor az esetre szintén alkalmazható FIFA fegyelmi kódexről még nem is ejtettünk szót) beékelődik a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. (III. 12.) számú kormányrendelet, amely sajátos elévülési szabályt állapít meg:
4. § (1) Kötelezettségszegés alapos gyanúja esetén a sportfegyelmi bizottság elnöke sportfegyelmi eljárást indít. Nem indítható sportfegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés óta 30 nap, illetve a kötelezettségszegés elkövetése óta egy év eltelt.
És bumm, a fenti szakasz alapján 2012. február 22. napján az MLSZ fellebbviteli bizottsága meg is szűntette a fegyelmi eljárást. Aczél Zoli visszakapta a nehéz munka és az MLSZ-nek befizetett súlyos százezrek árán megszerzett Pro Licence papírját, ami dermesztően profi NB1-ünkben a trénerkedés sarokköve. Ennek ellenére MLSZ által szervezett bajnokságban induló csapatnál munkát csak mindenféle mondvacsinált munkakörben, szertárosnak álcázva vállalhat, és ahogy a mellékelt szigetszentmiklósi példa is mutatja, még ilyenkor is kikezdi a közeg. Az munkavállalási jog alkotmányellenes korlátozására hivatkozást pedig valószínűleg le fogja fújni az asztalról az MLSZ Fegyelmi Szabályzatának alábbi szakasza:
32. § (5) Bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén a felfüggesztés időtartama a büntetőeljárás jogerős befejezéséig illetve a jogerős határozat beszerzéséig meghosszabbodik.
A fenti ügyvázlatból is látszik, hogy a fegyelmi kérdésre sajnos csak Btk. alapon lehet érdemben pontot tenni, tekintettel arra, hogy a sportjogi háttér dzsungele, mely jogforrási hierarchia (a jóég sem tudja megítélni milyen viszonyban állnak egymással a FIFA / UEFA szabályzatok és a hazai joganyag) és tartalom szempontjából is nevetséges ellentmondássokkal bajlódik, erre képtelen. Úgy tűnik Zürichben és Nyonban kevésbé érvényesül a svájciakra jellemző precizitás. Magyarországon meg az ilyesmi nemzeti sajátosság.
