…különösen azért, mert 2012. augusztus 15-én ott ültem a Népstadion (elnézést, a forradalmi átnevezések viharában teljesen összezavarodtam, szóval Puskás Ferenc Stadion) lelátóján és szörnyülködtem. Nem a játékon, mert azzal semmi bajom nem volt. Több ezer meccset láttam már életemben és pontosan tudom, hogy mire számíthatok egy barátságos találkozón két olyan csapattól, akiknek a játékosai másnap felülnek a repülőgépre fotómodell barátnőjükkel és két hét szabadságra mennek a Virgin-szigetekre. Bejött a borítékolható 1-1, szürke játékkal.
A fenti előítéleteim ellenére mégis ott voltam. Olyasmi érzés ez, mint amikor többször visszamész ugyanabba a galériába megnézni egy festményt, mert tetszik. Az ember ilyen furcsa szerzet, eredendően perverz, az én perverzióm pedig a foci és a magyar válogatott.
Perverzió és perverzió között ugyanakkor komoly különbségek vannak, és az a bizonyos 2012. augusztus 15. napján lejátszott Magyarország-Izrael meccs is megmutatta, hogy a magyar szurkolók – és sajnos helyesebb, ha általánosságban fogalmazok: a magyar emberek – perverziói összemosódnak az identitástudatukkal és a hazafiságukkal.
Amikor meghallottam Carpathian Brigade elnevezésű ultracsoportot, akik füttyoncerttel és mocskoszsidózással köszöntötték a pályára lépő izraeli labdarúgókat, nem voltam igazán meglepve. Aki járt már magyar bajnokin az tudja, hogy az ilyesmi mindennapos és akár Árpád vezér közvetlen leszármazottjáról is képes bármelyik szurkoló másodpercek alatt kideríteni, hogy valójában cigány, elég hozzá annyi, hogy az ellenfél mezét viselje. Válogatott mérközéseken sincs ez másképp – miért lenne, ha a otthon megengedik a gyereknek, hogy csúnyán beszéljen, akkor matekórán már nehezebb lesz neki beadni, hogy nem kellene vén görög seggfejnek nevezni Thalészt – így Magyarországon olyan félelmetes csapatok ellen is simán megy a himnusz alatti fütyülés, mint Málta vagy Liechtenstein.
Izrael azonban más. Lehet röhögni azon, hogy a skótok fukarok, az olaszok macskát esznek, a franciák ezzel szemben csigát, lehet Aladdinnak nevezni a törököket és röhögni az írek vörös haján. De nem lehet zsidózni és „Palesztína, Palesztína” rigmusokat kiabálni egy olyan nemzet válogatottjának, akiket pár évvel ezelőtt egész egyszerűen ki akartak irtani. Nem lehet, és ha valaki nem érti, hogy miért nem, azt csak sajnálni tudom. Így aztán csak sajnálni tudom azokat a családapákat is, akik ott ütlek körülöttem a kisfiukkal és csak mosolyogtak, nevetgéltek az ultrák akcióján, néhányan még azt is megjegyezték, hogy nagyon helyes, hogy jól elküldjük ezeket a mocskos zsidókat a fenébe.
Ez után a meccs után van mindenki rettentően megdöbbenve azon, hogy a FIFA büntetésként zárt kapus meccsé nyilvánította a Románia elleni sorsdöntő VB selejtezőnket. Egyöntetű vélemény a sajtóban, hogy a büntetés túl szigorú. Labdarúgásunk főintendánsa, Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor pedig lezárta az ügyet annyival, hogy jobbnak látja, ha nem mondja el, hogy mit gondol az ominózus döntésről.
Pedig erre a kérdésre egészen egyszerű a válasz. Egy hatalmas nem. Ha egy miniszterelnök ezzel nincs tisztában, akkor az lemondási ok. Ilyen egyszerű kérdés a rasszizmus.
A teljes tisztánlátás kedvéért pedig lássuk mi alapján szankcionált a FIFA. A szövetség honlapján megtalálható a hatályos Fegyelmi szabályzat (Disciplinary Code), melynek 58. fejezete szól a diszkriminációval kapcsolatos büntetésekről.
1. a) Anyone who offends the dignity of a person or group of persons through contemptuous, discriminatory or denigratory words or actions concerning race, colour, language, religion or origin shall be suspended for at least five matches. Furthermore, a stadium ban and a fi ne of at least CHF 20,000 shall be imposed. If the perpetrator is an offi cial, the fi ne shall be at least CHF 30,000.
(...)
2. a) Where supporters of a team breach par. 1 a) at a match, a fine of at least CHF 30,000 shall be imposed on the association or club concerned regardless of the question of culpable conduct or culpable oversight.
b) Serious offences may be punished with additional sanctions, in particular an order to play a match behind closed doors, the forfeit of a match, a points deduction or disqualification from the competition.
Azaz láthatjuk, hogy a FIFA a 2. b) pontot alkalmazta, az alapján a Magyarország-Izrael mérkőzéseken tapasztaltakat "súlyos" esetnek minősítette, ez alapozta meg a pénzbüntetésen felüli további szankciót, a zárt kapus mérkőzésre kötelezést.
A két pont között nyilvánvalóan teljes mérlegelési joga van a FIFA-nak, ami jogbizonytalanságot eredményezhet. Nem ártana pontosabban definiálni mi a súlyos szabálysértés és az alapeset közötti különbség. Az enyhítésért való fellebbezés ebben az esetben jogalapot nyerhet, hiszen ha a rasszista bekiabálásokat meg lehet úszni sima pénzbüntetéssel is, akkor egy próbát megér. Végül is rasszizmus zéró tolerancia ide vagy oda, különbség van aközött, ha csak pár lézengő skinhead szidalmazza a játékosokat, mintha egy teljes stadion ugrana nekik - legalábbis feltélezem, hogy valami ilyesmi lehet az indoka a 2. a) és 2. b) pontok közötti differenciálásnak.
Az enyhítésre ugyanakkor a jelenlegi hangulatban nem sok esélyt látni. És nem is biztos, hogy megérdemeljük.
A legjobb megoldás persze az lenne, ha végre ténylegesen kikényszeríthetővé válna a szabályzat 3. ponja:
3. Spectators who breach par. 1. a) of this article, shall receive a stadium ban of at least two years.
