Több szempontból sem tűnik szerencsésnek semleges helyszínen megrendezni egy válogatott mérkőzést, de a február mégiscsak február, tél közepén pedig minden valamire való brigád elindul egy melegebb helyre edzőtáborozni. Mi magyarok a feltörekvő fehérorosz válogatottal egyetemben az általunk már jól ismert Belek városába terveztük a futkározást, és ha már mindkét csapat a törökországi last-minute célponton tartózkodik, miért ne játszhatnának egymással egy felkészülési találkozót. A szurkolóknak is lesz legalább egy kis hazai fociról szóló élményük az éppen szünetelő magyar és fehérorosz bajnokságok hiányában, az antalya-i napsütés pedig még TV-n keresztül is melegíteni fog minden foteldrukkert, gondolhatták a szervezők.
Igen ám, csakhogy a pénz itt is, mint az élet minden területén, közbeszólt.
„Hivatalos körökből származó információnk szerint egyetlen magyar tévécsatorna sem sugározza a Fehéroroszország–Magyarország barátságos válogatott labdarúgó-mérkőzést, amelyet holnap délután öt órától rendeznek a törökországi üdülőhelyen, Belekben. A találkozó azért lesz „láthatatlan”, mert hivatalosan az ellenfél a házigazda, ám a belarusz televíziós társaságok egyike sem közvetíti a meccset. Így viszont a többszörösébe kerülne a hazai élő adás, mintha csak a közvetítési jogdíj összegében kellene megállapodni az átvételről.”
NÉPSZABADSÁG Online, 2013.02.15.
Hát akkor marad mégis a Híradó meg a Fókusz. Szuper. Igazából rendben is van, hogy egy buznyákot sem vagyunk kiadni saját TV stáb Anatóliába küldésére, hiszen a meccs helyszíni nézőszáma is attól függ, hányan ülhetnek majd le a kispadra, azaz semmiképp nem a világ jelenleg leginkább várt összecsapásáról van szó. Logikus, hogy arra játszottunk, hogy majd csak ráfanyalodnak a közvetítésre a belarusz kollégák és megvehetjük tőlük a képet. Mondjuk, hogy a hírben miért bír jelentőséggel az, hogy "hivatalosan az ellenfél a házigazda", nem teljesen értem. Persze lehetne akár nagyon is jelentős tény, ha az ellenfél is EU tagország lenne, de nem az.
Közvetítői jogok értékesítése szempontjából minden esetre mindig szerencsésebb egy EGT-tagállam csapatával meccselni, tekintettel az Európai Parlament és a Tanács Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelvére, amely V. fejezetének 14. cikke kimondja, hogy a tagállamok jogszabályban biztosíthatják, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók kizárólagos alapon ne közvetíthessenek az adott tagállam számára avagy más tagállam számára társadalmi szempontból kiemelten jelentős eseményeket oly módon, hogy az adott, illetve a másik tagállamban a közönség jelentős részét kizárják az ilyen események szabadon hozzáférhető televízióadásban való követésének lehetőségéből.
Hogy a magyar válogatott által játszott barátságos meccs mennyire számít „kiemelten jelentős eseménynek” azt egyrészt az egyén habitusa határozza meg (valaki a Barátok közt 3221. részét nem hagyná ki semmi pénzért, miért ne várhatná valaki körmöt rágva például a Luxemburg-Magyarországot), másrészt az adott tagállam illetékes szerve állapítja meg, különböző kritériumok szerint. A sportesemények, mint a nézők széles körében kiemelkedő érdeklődést kiváltó történések még a leg civilizálatlanabb országokban is ide sorolandók.
Az irányelv ugyanakkor nem áll meg itt, hanem úgy folytatódik, hogy amennyiben a médiaszolgáltató a hazai közönség vagy más tagállam közössége jelentős részét kizárná a kiemelt események figyelemmel kísérésének lehetőségéből, a meghatározott feltételeknek megfelelő más médiaszolgáltatóval szemben szerződéskötési kötelezettsége van. Az ajánlatkérő kérelmére ajánlatot tesz az esemény közvetítésére, amelyben rögzíti a közvetítés ésszerű és méltányos feltételeit, és a piaci viszonyokhoz képest megfelelő ellenértéket.
Azaz az irányelv alapján megállapíthatjuk, hogy ha a semleges pályán játszunk EGT-tagállamból érkező ellenféllel, mindig az a jó, ha mi vagyunk „idegenben”, mert akkor, ha a „hazai” csapat véletlenül közvetítené a mérkőzést, köteles velünk is leszerződni, mégpedig kellően olcsón, különben jogellenesen zár ki bennünket a műsorból.
Így aztán egyáltalán nem mindegy, hogy ki a pályaválasztó. Kivéve a szóban forgó meccshez hasonló eseményeket, amikor a „kiemelten jelentős esemény” valójában a kutyát sem érdekel pár olyan elvetemült perverzen kívül. Meg persze Fehéroroszország is olyan messze van az EU irányelv hatályától, mint mi a VB címtől.
